Fűszeres francia torta

Elegánsan mondva: gâteau au yaourt, avagy joghurttorta. A franciáknál nagyon népszerű ez a sütemény, számos receptváltozat kering az interneten. Én elsősorban Lila füge receptjét követtem, de többek között itt is leellenőriztem autentikus-e a leírás. Azonban az alapreceptet kedvemre csicsáztam különféle illatos kiegészítőkkel, így a Dóra által adott leírásban szereplő narancshéjat az illatos vanília, bódító tonkabab és az aromás rum egészítette ki. A tésztához lehet mandulalisztet vagy tetszés szerint más maglisztet használni, bár szerintem így a legköltséghatékonyabb. És akkor pár szót az elkészítésről: nem gondolnám, hogy a végeredmény bárki számára sokkolóan "külföldi" lenne, hiszen Magyarországon is igen népszerűek a joghurtos-kefires kevert sütemények, legtöbbször gyümölcsökkel párosítva. (Itt és itt is található ilyen recept a blogon, valamint a kedvenc muffinom is hasonló alapanyagokból áll.) Így hát az eredmény is ismerős lesz: egy puha, könnyű tésztájú, pár nap elteltével is puha tészta. Mindezt pedig a fenséges fűszerek koronázzák meg. Legismeretlenebb talán közülük a tonkabab, amit tényleg muszáj kipróbálni, a marcipános aromájával igazán izgalmas és jóillatú fűszer. Ázsiai fűszerboltokban kapható. 

Hogy mégis mi az igazi előnye ennek a tésztának? Az egyszerűsége: nem kell hozzá robotgép, sem hatalmas karizom, játszi könnyedséggel összekeverhető a massza percek alatt. Érdemes kipróbálni tényleg ezt a finom tortát, a fűszerektől és a narancstól igazi bűnös élvezet. Pláne ha az ember még melegen fogyasztja vajjal, ami szépen beissza magát a szeletbe. Akár a képen. :) 

Shortbread avagy a skót vajas

A klasszikus skót vajas sütemény receptje ez. Ennél a keksznél ugyanis a legfontosabbak az arányok: 3 egység liszt, 2 egység vaj és 1 egység cukor alkotja. Persze lehet trükközni és a cukor egyik részét vaníliás cukorral helyettesíteni, vagy a liszt mellett kukoricalisztet is használni. A végeredmény elképesztően omlós, ropogós, de a vaj miatt nagyon jó lágy ízű keksz. Ha esetleg maradna, akkor pohárdesszertekben remekül tud működni, de akkor sem sértődik meg, ha egy nagy adag vaníliafagyit mérnek rá. :)

Lajos Mari lekváros raviolija

Sajnos mostanában kicsit kiestem a főzős - sütős játékokból, de most szeretnék visszacsatlakozni. Ezt a süteményemet a Szakácsmustra 9. fordulójára készítettem, amit a Fűszermánia blog szerkesztője írt ki. Ezúttal a kipécézett szakács Lajos Mari volt. Amint megláttam a kiírást a lelkem örömtáncot járt. Lajos Marit ugyanis nagyon nagyon nagyon nagyon szeretem. Pláne, hogy a Hemző-féle ételfotók gyönyörűek, ordít a fényképekről a meghittség és a főzés imádata. Kisebb koromban, de még most is, gyakran nézegettem végig újra meg újra a 99/33 sorozatukat, először még csak a képeket csodálva, majd lassan felfedezve a receptek gyönyörűségeit. Nem csak az igényes könyveik miatt lopták be a szívembe magukat, hanem remek dolog úgy sütni, hogy tudom, az ország nagy része ugyanúgy készíti a pozsonyi kiflit vagy a tepertős pogácsát, ahogy tőlük látták/olvasták. Hiába, Lajos Mari a nemzeti- és gasztroidentitásunk  (már ha van ilyen) kitörölhetetlen alakja, az örök nagymama, akihez minden helyzetben bátran lehet fordulni segítségért. Minden háztartásban fellelhető, mindenki ismeri a nevét, aki járt már a konyhában. Igazi ikon ő, akárcsak az amerikaiaknak Julia Child... Egy igazi magyar háziasszony.

A süteményről... A kiírás után rögtön a LM gyűjteményünkre vetettem magam és rengeteg esélyes versenyző közül ezt az első látásra nem különösebben vonzó lekváros raviolit választottam a 66 Karácsonyi édesség c. könyvből (50.o). Fél adagban készítettem el, de a hatalmas sikere miatt biztosan fogom még csinálni! Savanykás lekvárral töltöttem, ami miatt még a nem túl édesszájú Édesapám szívébe is belopta magát a süti. Két hátránya van, az egyik, hogy időigényes (1,5-2 óra az elkészítése), másrészt nem egy olcsó sütemény, a teljes adaghoz 4 rúd vanília szükségeltetik. Mindezek ellenére zseniális recept, a tészta omlós és finom, a gyúrása pedig igazi élmény, olyan finom vanília illat lengi be a konyhát... (Látszik is a fényképen, hogy ellepik a sütit a vanília-pettyek...) Nagyon nagyon finom, amolyan klasszikus békebeli aprósütemény. Mindenkinek csak ajánlani tudom! :)

Karamellás almatorta

Az almát nem szeretem, csakis akkor, ha ropogós, édes de egy kissé savanykás is. A szottyadt, puha, kásás almáktól legszívesebben kimenekülnék a világból. Egy ilyen süteményeknél azonban ezeket érdemes felhasználni, már csak azért is, mert ezeket már senki sem eszi szívesen. Ebben a süteményben azonban remekül szerepelnek! A recept a Reader's Digest-féle Sütés lépésről lépésre című egyik kedvenc szakácskönyvemből való, ám némileg megváltoztattam, ha nem is szándékosan, mert a recept szerint a karamellizált alma után kellett volna maradjon almás karamell szósz, amivel a tetejét le kell csorgatni, ha kész van, nekem azonban egy csepp karamelles szósz nem maradt az almák alatt, így a végén bolti karamell öntettel és tejszínhabbal koronáztam meg a tortát. Alapjába véve nem szoktam görcsösen ragaszkodni a vajhoz, de itt kifejezetten ajánlom a használatát, legalábbis a karamellizáláshoz mindenképpen, mert margarinnal büdösebb lesz, és kiválik belőle az olaj, ami nem túl gusztusos... Mindent egybevéve remek sütemény ez, főképp azoknak ajánlom akik szeretik a piskótaszerű süteményeket. 

Sajtos rúd

Egy népes eseményre mentem, amikor ezeket a sajtos rudakat sütöttem még pár héttel ezelőtt. Nem akartam üres kézzel menni, de egy vagyont sem szerettem volna költeni vadidegen emberekre, így egy praktikus, szapora süteményt választottam, a sajtos rudat. Nálunk szinte mindig van maradék sajt darab, ami már megkeményedett, senki nem fanyalodik rá. Ezeket szoktam felhasználni vagy a sajtszószos tésztához, vagy egy ehhez hasonló süteményhez. Ennek a rúdnak a receptjét a Váncza süteményes könyvben találtam, és bár sohasem készítettem korábban, mégis meg voltam győződve a sikerről, hiszen Váncza recept. Nem csalódtam, fantasztikus omlós, sajtos sütemény. Ilyen népösszejövetelekre, ahol meleg van tökéletes választás. No és egy esős komor délután is, egy jó könyv, és egy csésze meleg tea mellé. Csak ajánlani tudom.

Pogácsa - egyszerűen, gyorsan

Nagyon finom pogácsa, hajtogatás nélkül. A tényleges munka vele körülbelül fél óra, a többit elvégzi a hűtőszekrény. A hűtés és a zsír miatt nagyon jó állagú pogácsa lesz, a nyers tésztával pedig nagyon könnyű dolgozni. Egy olyan nénitől kaptam a receptet, aki a legjobb süteményeket süti Cserépfalun. Ez csak elég jó ajánló levél, nem? :)

Váncza: Szerelmes levél

A 200. bejegyzésem okán egy játékot hirdettem (itt) aminek lényege, hogy egy-egy Váncza sütit felelevenítsünk. Én a Szerelmes levél nevű süteményét sütöttem meg, kis változtatásokkal. A sütemény nagyon nagyon finom lett. De csúnya. Szétnyílt. De tényleg olyan finom lett, hogy legközelebb szerintem dupla mennyiségből fogom készíteni, bár úgy kicsit húzós a 10 tojás. A maradék habból pedig "melléktermékként" egy nagyon finom mágnás diós lepény lett. Nagyon jó sütemény, finom omlós a tésztája, a tölteléke pedig minden dió szerető ember álma. Mindenkinek ajánlom.

Formatartó édes vajas keksz

Mostanában nagyon sokszor rám tör az "úgy ennék egy kis kekszet" hangulat. Kaptam két nagyon cuki kiszúrót, amiket kis szerettem volna próbálni, így rögtön ráálltam a recept kutatásra. Egyszerűt szerettem volna és forma tartót (ami nem puffad, meg ilyenek) így bukkantam rá Puffin egy édes vajas kekszre amiről tudtam, hogy tökéletes lesz. Gondoltam, hogy valamivel feldobom (kakaóporral, vagy reszelt narancshéjjal) de végül nem cifráztam. Nagyon finom keksz lett belőle, a mosolygó csillagok pedig szépen megtartották az alakjukat. Az eredeti mennyiség felével is bő 40 kekszet készítettem. Mondjuk nem voltak hosszú életűek... :D

Karamellás fűszeres keksz

Amit akartam: ropogós, intenzív ízű fűszeres keksz, kicsit karamelles beütéssel. Amit kaptam: ropogós karamelles ízű, lehetne-kissé-édesebb-és-kissé-fűszeresebb keksz. Kellemes ízű, finom aprósütemény, tea mellé nagyon jó. A receptben úgy írom ahogy elkészítettem. A karamell mellé ajánlok még pluszba egy kevés cukrot. Ez a keksz egyben lehetőséget adott arra, hogy kipróbáljam a legújabb kiszúróimat, amik nagyon trükkösek, egyik oldaluk rendes forma, a másikkal pedig - akár egy nyomdával - lehet díszíteni a kekszet. Talán nem érthető amit mondok, de a képen látszik.

Holland karamellás ostya

Nem tudom ismerik-e azt a finom kekszet, ami rém drága, de rendkívül finom... Na ez az. A receptet Áginál találtam, de ostyasütő hiányában eddig halogattam az elkészítését, ám tegnap a kelenföldi piacon egy rozsdás vaskupac tetején megpillantottam ezt a hasznos kis szerszámot. A kép elkészítésében - a holland "dizájnban" - szintén Ági képei ihlettek. Az én "változatom" annyiban tér el az eredetitől, hogy - próbasütés lévén - nem formáztam meg gyönyörűre a kekszeket, örültem, hogy egyszerre tudok krémet kavarni és ostyát sütni. A boltitól egyébként annyiban tér el, hogy ez a tészta kicsit vastagabb, de ez nyilván ostyasütőtől függ. Egyébként nagyon finom, édesapám nutellával megkenve ette, úgy is ízlett neki.

Kedvenc süteményeim

Véleményem szerint minden édességnek lelke van. De ez nem csak sütikre vonatkozik. Tulajdonképpen mindennek lelke van, amit az ember szeretettel és lelkesedéssel készít. Ezért szeretem annyira a házi süteményeket, hiszen egy nagymama sütötte pogácsáról tudjuk, hogy nem csak lisztből és élesztőből áll, hanem benne van a szeretete, az összes aggódása, minden értünk elrebegett imája, mert nekünk, unokáknak készíti. Érdekes, az ilyen sütemények mindig nagyon finomak lesznek.

Pont emiatt kicsit fájt a szívem, mikor kitaláltam ezt a kedvenc sütis bejegyzést, és rájöttem, hogy szelektálnom kell. Hiszen minden recepthez kapcsolódik egy érzés, emlék, lelkiállapot, és persze ízélmény. Nem lehet csak úgy némelyeket kiemelni.  Mégis, most 30 sütemény receptet választottam ki, amik bombabiztosak, nagyon finomak, és dekoratívak is. A Karácsonyi listámon is rengeteg kedvenc szerepel, amit ide külön nem emelek be, ezért érdemes ott is bogarászni.

 Íme a listám:

Hájas tészta - kézkrém helyett

Egy egész napos süteményről van szó. Elkezdi az ember reggel és késő délután fejei be. Hogy megéri-e? Attól függ... Ha az ember szereti látni a szerettei arcán az elégedett mosolyt, miközben harapás közben lefújják a sütiről a porcukor felét, akkor a válasz igen, megéri. A hájas elkészítésében nagyon hasonlít a vajas tésztához, ugyanis itt is egy alap tésztára kell hájat kenni, és utána hajtogatni. Hogy miért kézkrém? A süti elkészítése a háj megtisztításával kezdődik, lényegében tapicskolás a zsírban. A tisztítás után a kezem olyan puha és ápolt volt, hogy öröm volt nézni. A szépségipar biztos meghökkenne egy ilyen szlogenen: Kikezdi a tél a kezét? Száraz, és fénytelen a bőre? Süssön hájast! De lényegében erről van szó...
A recept a Nagymamámé, bár mikor egy kicsit utánanéztem a dolgoknak egy ugyanilyet találtam Horváth Ilona egyik szakácskönyvében. A töltelék bármi lehet, én most diósat, mákosat és szilvalekvárosat csináltam. A süteményről: nagyon finom! Legyen ez az a süti, amit egyszer meg kell sütni mindenkinek. Ropogós, de omlós, puha és hm... mennyei finom. 

Blogkóstoló - Svéd citromtorta

Már ugyan készítettem egy tejpitét a Blogkóstolóra, de Zsuzsi oldalát böngészve találtam még egy receptet, amit feltétlen ki szerettem volna próbálni. Sőt, igazából ezt szerettem volna először, de mivel ez a recept is egy blogkóstolós finomság (Zsuzsi anno Gasztromanótól készítette el ezt a tortát) ezért kicsit csalásnak éreztem. Mindenesetre gondoltam azért a játékba belefér, pláne így második versenyzőként. A süteményről: fergeteges. Nagyon jó. Az előírt citrommennyiségnél (1 db) kevesebbet használtam, de így is kellően citromos lett. Nagyon jó recept, egyszerű, gyors, nem macerás és nagyon finom puha.

 

Mézeskalács

A jó öreg mézeskalács. Tudom, hogy megkéstem a recepttel, sajnálom, de rengeteg dolog volt mostanában, égő vonat, éjszakai virrasztások, meg miegymás... Lényeg a lényeg: jobb később, mint soha, itt a recept. Előnye, hogy nagyon finom. Tényleg az. Puha a közepe, a széle ropogósak, és finom mézes íze van. Enélkül nem Karácsony a Karácsony... és olyan jó illat csapja meg mindig az orromat, amikor kinyitom a mézeskalácsos dobozt...

Fahéjas mandulás csillag

Tudom, már késő megosztani a tuti karácsonyi recepteket, hiszen ilyenkor már mindenki mindent megsütött, és csak ülni vágyik a karácsonyfa alatt és sütkérezni a családja szeretetének fényében. Ez a sütemény nem csak Karácsonyra jó, kiváló tea mellé vagy kávéhoz. A tésztája különös módon nem marcipán ízű, hanem ropogós, kissé ragacsos mandulás. A tetején a tojásfehérje pedig a hab a tortán... vagy süteményen. Nagyon finom sütemény, bárhol megállja a helyét. Ez az adag elég nagy (3 nagy tepsi), tehát aki óvatosabb nyugodtan felezze a mennyiséget. (Bár a sikert garantálom... )

Karácsonyi sütemény válogatás

Azt gondoltam, hogy készítek egy válogatást a blogról karácsonyi süteményekből. Mondjuk már nagyon nyakunkon van az ünnep, de ha valaki szeretne még sütni valami izgalmas süteményt, annak szívesen adok ötletet.

Karácsonyi püspökkenyér

Ezt a süteményt még novemberben sütöttem, de karácsonyi sütemény, ezért vártam eddig azzal, hogy közzétegyem. Családi összejövetelre készítettem, mert nagy adagban süthető, egyszerű, gyors és finom is. Másik nagy előnye, hogy akár hetekig eláll. Karácsonykor ez a tulajdonsága nagyon jól jön, mert szenteste előtt akár egy héttel megsüthetjük, így nem kell majd kapkodni az ünnepek előtt.  A receptben megadott mennyiség 3 rúdra lesz elegendő. Nagyon dekoratív gasztroajándék Karácsonyra egy nagy piros vagy mintás masnival átkötve.

Túrós pogácsa - időhiányosoknak

A pogácsákat általában nem szeretem. Illetve frissen nagyon finomak, de ahogy kihűlnek... egyszerűen rájuk sem bírok nézni. Ezért örültem nagyon, amikor a Zamat és illat blogon keresztül eljutottam Mohához, ahol egy olyan pogácsát reklámoztak, ami másnapra is puha marad. Kíváncsi voltam. Frissen a pogácsa eszméletlen jó volt, de akartam pár darabot hagyni, megnézni milyen lett kihűlve. Sütés után 5-6 órával még nagyon puha, remélem holnapra is ilyen marad. (A képen látható kosárban tartom, textillel letakarva.) A recept egyébként majdnem ugyanaz, két szükségszerű változtatás van benne.

Apropó! Az ajánlásom eddig indokolatlan, hiszen még nem szóltam ennek a pogácsának a speciális elkészítési módjáról. Ugyebár pogácsát sütni úgy kell, hogy összegyúrjuk, pihentetjük, hajtogatjuk, pihentetjük, hajtogatjuk, pihentetjük stb. Ennél azonban a hajtogatás egy egyszerű feltekeréssel megússzuk. Nem mondom, hogy tíz perces sütemény, mert azért idő elkészíteni, de a hagyományos pogácsa elkészítési idejéhez képest gyorsan megvan. A rétegei pedig viszonylag jól megmaradtak. A képen ugyan nem sikerült hangsúlyozni, de nagyon kis puhák. 

Titinek szeretettel!  :)

Házibarát

Ezt a süteményt is Nagymamám receptjei között találtam, és azért szerettem volna mindenképpen megsütni, mert a recept alá utólagos megjegyzésként oda volt írva, hogy "gyermekkorunk kedvence". Kíváncsi voltam milyen lehet. A recept egyébként ízre hasonlít ennek a sütinek a tésztájához. Nagyon nagyon nagyon finom lett a keksz. Mondjuk a vaj fontos alkotóeleme, nagyon sokat dob a süti élvezeti értékén. Margarinnal... hááát, a mandula miatt akkor is finom lenne, de a vaj olyan szépen érvényesül ebben a tésztában, hogy kár lenne szegénytől elvenni a lehetőséget, hogy bizonyítson. Egyetlen hátránya, hogy rendkívül gyorsan fogy. Tea vagy kávé mellé nem is lehetne kívánni jobbat.

Marcipános-mandulás korong

A hétvégén ballagásra megyek, ezért szerettem volna sütni valami szépet, finomat. Általában ezt a süteményt Karácsonykor szoktam csinálni, de mégis, úgy gondoltam ezt most az ideális ballagós süti. Persze akkor még nem gondoltam arra, hogy a csoki esetleg szétolvad a nagy melegben, de hát késő bánat. Úgy is nagyon finom lesz. A sütinek két komoly hátulütője van. Kissé költséges, és nagyon időigényes. Ennek ellenére viszont nagyon dekoratív, és igazán finom. Olyan kis elegáns, nem? A recept egyébként Lajos Maritól van, csak az arányokat kicsit megváltoztattam.