A Kisbogár blog meghirdette a 31. SAD! játékot, (Süss! Alkoss! Díszíts!), aminek témája: A Föld körül, vagyis különféle nemzetek konyhainak az édességeit kell végigkóstolnunk. Különféle konyhák desszertjeit nézegettem, szerettem volna valami különleges és számomra ismeretlen finomságot készíteni. Végül Varga Gábor Gourmandia szakácskönyvéből választottam egy klasszikus francia desszertet, a créme brulée-t. A recepten annyit változtattam, hogy a felére csökkentettem a sütési időt, illetve máskor nem hat hanem öt tálkába adagolom szét a krémet, mert így csak az edénykék feléig ért... Egyébként a recept zseniális! A ropogós karamell alatt krémes vaníliás krém lapul és különösen nagy élvezetet jelent megtörni a ropogós réteget. Aki nem kóstolta, annak kötelező, aki ismeri, úgyis rajong érte... Nem hiába a francia konyha a gasztronómia csúcsa.
És hogy miért francia desszertet választottam? (Azon túl persze, hogy rajongok a vaníliakrémért...) Ősszel voltam a Néprajzi Múzeum World Press kiállításán, és ennek volt a kísérő tárlata Peter Turnley fotográfus Francia csók - Szerelmes levél Párizshoz című fénykép gyűteménye. Csak a hangulat kedvéért néhányat közzé teszek itt. A képek alapján egyszerűen lehetetlen nem beleszeretni a városba... A fényképek az origo egyik cikkéből valók.
Aki szeret szép képeket nézegetni, annak Vrábel Krisztina "Párizsos" fényképeit is ajánlom, ezek itt láthatók.
