Házibarát

Ezt a süteményt is Nagymamám receptjei között találtam, és azért szerettem volna mindenképpen megsütni, mert a recept alá utólagos megjegyzésként oda volt írva, hogy "gyermekkorunk kedvence". Kíváncsi voltam milyen lehet. A recept egyébként ízre hasonlít ennek a sütinek a tésztájához. Nagyon nagyon nagyon finom lett a keksz. Mondjuk a vaj fontos alkotóeleme, nagyon sokat dob a süti élvezeti értékén. Margarinnal... hááát, a mandula miatt akkor is finom lenne, de a vaj olyan szépen érvényesül ebben a tésztában, hogy kár lenne szegénytől elvenni a lehetőséget, hogy bizonyítson. Egyetlen hátránya, hogy rendkívül gyorsan fogy. Tea vagy kávé mellé nem is lehetne kívánni jobbat.

Hozzávalók

- 14 dkg liszt

- 14 dkg vaj

- 7 dkg cukor

- 7 dkg őrölt mandula

- savanykás lekvár: nekem ribizli

Elkészítés

1. Morzsoljuk össze a vajjal a lisztet, majd gyúrjuk hozzá a cukrot és a mandulát. Fontos, hogy gyors mozdulatokkal dolgozzunk, mert a vajas tésztának nem tesz jót, ha sokáig gyömöszölik. 
2. Hűtőben pár óráig hűtsük, úgy könnyebben lehet majd vele dolgozni. Ha nincs ennyi időnk, akkor csak csípjünk a frissen összegyúrt tésztából egy keveset, formáljuk gombóccá, és kézzel nyomkodjuk szét egy kicsit. 
3. Ha van időnk, akkor a hűtés után lisztezett deszkán nyújtsuk vékonyra, szaggassuk tetszés szerinti formákkal. 180°-os sütőben 8-10 perc alatt süssük készre. Akkor jó, ha a széle sötétebb egy árnyalattal, mint a közepe.
4. Ha kihűlt lekvárral ragasszunk össze kettőt-kettőt, majd tetszés szerint olvasztott csokoládéval dekorálhatjuk. (Én a csokit egy kevés vajjal olvasztottam meg.)