Fehércsokis mákos bonbon citromkrémmel

A lemon curd nagy sikert aratott nálunk, még a szkeptikus húgomat és édesanyámat is meggyőzte. Így bonbonba töltve legalábbis. A ropogós mák remekül illik hozzá és a fehér csoki is. Érdemes kisebb formában készíteni, ha valaki nem szereti a savanykás ízeket, mert így a fehér csoki még szépen ki tudja ellensúlyozni a citrom savasságát. Pontos mennyiségeket nem tudok írni, egyenlőre nálunk csak próba"főzés" zajlott, így 5 darab bonbont készítettem. Az pedig ahogy én bonbont csinálok kész kabaréműsor lehet, szóval érdemesebb valaki mástól ellesni a bonbonozás minden csínját-bínját, például Praliné Zsuzsitól, akinek rettenetesen jó receptjei vannak. Egy kis bonbon 1x1 a tollából. 

Lemon curd, az angol citromkrém

Évek óta szemezgetek ezzel a krémmel, hiszen rengetegen imádják és készítik aktívan. A sors furcsa fintora, hogy végül akkor készítettem el, amikor nem tudtam megkóstolni. Az illata azonban zseniálisan jó, nagyon hasonlít ennek a citromtortámnak a töltelékéhez. Fel lehet használni süteményekbe, krémek mellé (például piskótatekercs túrókrémmel és benne elrejtve izgalmas lemon curd pöttyök stb.), pohárdesszertek alkotójaként. Lehet linzerek közé tölteni, vagy kalácsra kenve fogyasztani. A citromot kedvelőknek érdemes kipróbálni. A receptet Dina olaláról készítettem el, némi változtatással. Gasztroajándéknak tökéletes!

Karamellás mogyorós bonbon

A bonbon mániám talán akkor kezdődött (nem számítva azt, mikor először kóstoltam igazi belga pralinét) mikor először bonbont gyártottam. Egy blogkóstoló keretében Kisilditől készítettem Sós karamellás bonbont, ami szerelem volt első kóstolásra. Maga a folyamat is nagyon tetszett, bár a bonbonok csúnyácskák lettek, de a készítés közben úgy éreztem: alkotok. Ez a legjobb érzés talán a világon. Elképesztő, mennyire fel tudja izgatni az embert egy egy munkafázis sikeres elvégzése, tényleg olyan hasznosnak érzem ilyenkor magam.

Ez a bonbon nem sós - de karamellás, ezúttal nem sűrített tejből, hanem cukorból, és immár bonbon formában és nem a kényszer szülte madelanie-ben. A bonbonba először egész mogyorószemeket akartam rejteni, de nem találtam itthon, viszont találtam darabos mogyorót, ezzel szórtam meg tehát a karamellréteget. Karakteresebb lett volna egész mogyoróval, dehát késő bánat... Így is fantasztikus lett.

Mézes fahéjas diólikőr

Igen, ez egy karácsonyi recept. Avagy soha sincs korán egy kis ünnepi készülődésre. Nos, mielőtt totálkárosnak néznek, elmondom, az egyetlen oka a júniusi - karácsonyi receptnek az, hogy ehhez a likőrhöz júniusban kell leszedni az éretlen zöld diókat. Mivel mostanság (pár napja) készítettem és karácsonyig (de legalábbis pár hétig, hónapig) állnia kell, ezért egyértelműen nem tudok a kész termékről fényképet közzé tenni, de ahogy kész ígérem csatolom a képet. Kicsit furcsa így zsákbamacskaként árulni valamit, amiről nem tudom milyen lesz, de az alapanyagok, és a frissen összekevert lé illata nagyon ígéretes. Mindenkit arra buzdítok, hogy próbálja ki. A receptet a Koronás cukor telefonra tölthető alkalmazásából vettem, persze változtattam rajta rendesen, például a méz használatával. Hát mit mondhatnék? Remélem jó lesz. A lenti képen a likőr 4 napos.

Vérnarancs dzsem - vámpír kaja?

A vérnarancs nem annyira elterjedt itthon. Ezt azért gondolom így, mert - bár elvileg szezonja van - Budapesten sehol sem találtam ilyet. Debrecenben is csak hosszas portyázásnál akadtam véletlenül egy kedves nénire, akitől azonnal vettem két kilót. Az ötlet, hogy lekvárt főzzek belőle már régen motoszkált a fejemben, konkrétan azóta, hogy az egyik Ínyenc magazinban láttam egy jó receptet.

A lekvár, ami inkább dzsem lett, mert eléggé darabos (akit ez zavar turmixolja majd össze, én kifejezetten így szeretem.) eléggé folyékony maradt. Süteményekbe, édes mártásokba vagy öntetekbe, esetleg húsok mellé is kitűnő! És persze minden vámpírnak kötelezően ajánlott a fogyasztása. :)

Karácsonyi püspökkenyér

Ezt a süteményt még novemberben sütöttem, de karácsonyi sütemény, ezért vártam eddig azzal, hogy közzétegyem. Családi összejövetelre készítettem, mert nagy adagban süthető, egyszerű, gyors és finom is. Másik nagy előnye, hogy akár hetekig eláll. Karácsonykor ez a tulajdonsága nagyon jól jön, mert szenteste előtt akár egy héttel megsüthetjük, így nem kell majd kapkodni az ünnepek előtt.  A receptben megadott mennyiség 3 rúdra lesz elegendő. Nagyon dekoratív gasztroajándék Karácsonyra egy nagy piros vagy mintás masnival átkötve.

20. SAD! Karácsonyi teakeverék

Még mindig gasztroajándékokat gyártok a múltkori almachipsből. Arra gondoltam, hogy a drága karácsonyi ízű teákat el lehetne készíteni itthon is, a múltkori almachipsből és néhány kellemes ízű fűszerből. Aki lusta tea zacsikat varrni, az tealabdában főzze meg a teát. 

20. SAD! Fahéjesszencia

Az ihletet, hogy esszenciát készítsek a Legjobb otthon blog adta. A blogger a Dolce vita blogról vette az ötletet, így az alap receptet innen vettem. Változtatni szerettem volna rajta annyiban, hogy a vaníliás almachips készítésekor keletkezett almaszirupot szerettem volna felhasználni. Viszont a szirup nem bírta ki a 12 nap várakozási időt, kicsit megbuggyant, így hagyományosan készítettem el sima cukorsziruppal. Mindenkinek ajánlom így is, mert forralt borba, süteményekbe, forró csokikba remek ízesítő, és nagyon király gasztroajándék.

20. SAD! Vaníliás alma chips

A mostani SAD! játék házigazdája Ági azt a feladatot adta a résztvevőknek, hogy erre a fordulóra gasztroajándékokat készítsenek. Nagyon ideális ez így Karácsony előtt. Gondolkodtam, hogy mit lehetne készíteni, majd eszembe jutott, hogy TücsökBogárnál láttam egy jó kis alma chipset. Ezt csináltam meg, pici változtatásokkal. Az általam leírtakból 8 dkg alma chips lett, ebből 3 dkg-ot összetörtem és összekevertem néhány fűszerrel, ebből tea lesz. Az almás szirupot pedig esszenciában fogom felhasználni. Az eredményeket és a pontos adagolást majd kiírom a blogra. Az alma chips előnye, hogy egyszerűen elkészíthető, olcsó, finom és mutatós.

Sós karamellás bonbon Blogkóstolóra

A mostani Blogkóstolón Kisildi blogját kaptam. (Arról, hogy mi ez a játék, már írtam korábban.) A blog nagyon tetszett, sok receptet megnéztem, de igazán ez a sós karamellás bonbon tetszett a legjobban. Ahogy megláttam rögtön tudtam, hogy ezt akarom megcsinálni. A sós karamellát kóstoltam már macaronokban, de még soha nem készítettem otthon, ezért kihívás volt ez a feladat. Az arányokon egy kicsit változtattam, illetve eredetileg fehércsokival szerettem volna megcsinálni, de édesanyám azt mondta, hogy a fehércsokit a szőke brownie-ra tartogatja. Mivel nincs itthon bonbon formánk, - illetve valami ősrégi alumínium, de az köröm nagyságú - ezért a kisebb fajta madeline formában készítettem el. Mindenkinek ajánlom a madeline formát ehhez a bonbonhoz! Kevésbé tömény, mintha mélyebb, klasszikus bonbon formában csináltam volna. Alapjába véve nagyon finomnak tartottam ezt a bonbont! Mindenkinek ajánlom, mert bár fáradtságos és időigényes, mégsem nehéz az elkészítése. 

Fantasztikus házi csokoládé

Csokifesztivál volt a millenáris parkban. A sok csokoládé közepette megjött a kedvem a csoki készítéséhez. Édesanyám mondott egy receptet, amit még az ő édesanyja csinált mindig. Hiába, mindig nagymamám remek receptjeinél kötök ki. :) A különbség annyi volt, hogy kakaó helyett tettem hozzá egy kicsi étcsokit, ezzel lágyítottam az ízét, illetve egy kis tejszínt is. A csoki puha volt, krémes, de szilárd, és olyan selymes íze volt. Hogy van-e erre szó? Nem tudom. A finom túl közönséges erre a csokira. Bámulatos? Azt meg nem ételre szoktuk mondani. Nem tudom. A lényeg: rendkívül jól sikerült. És rendkívül gyorsan elfogyott. Háromféle ízűt csináltam: grillázsosat (késztermékből), mogyorósat és pisztáciás-aszalt vörös áfonyásat. A lehetőségek száma azonban végtelen. Mazsolás, diós, csilis, csak rajtad áll.