2014. március 24., hétfő

Sonkás sajtos háromszög

Bár inkább tekercs, ugyanis a háromszögeim, talán a rengeteg töltelék, talán a szoros tekerés miatt össze vissza dőltek borultak... (Épp ezért a laza feltekerést javaslom.) 
Az egyik szatmárcsekei barátnőm (és kollégiumi szobatársam) receptje ez a remek kis vendégváró. Az eredeti mennyiség felét készítettem el, de mehet rögtön dupla adagban is, mert rendkívül gyorsan elfogy, sőt még kihűlve is nagyon jó. (Sok sós sütemény csak melegen élvezhető.) A tölteléke fantasztikus: kukorica, sajt, bacon, tejföl, fokhagyma, sonka, hagyma... Hm... már rágondolni is élvezet. A sütemény tésztájának érdekessége, - számomra - hogy nincsen benne tojás. Egyébként a tészta nagyon puha és könnyű. Összességében nagyon jó vendégváró, sörkocsonya, vagy amit akarnak... Melegen rém finom, kínálja magát. Mindenkinek ajánlom!



2014. március 18., kedd

Tiramisu - ahogy mi szeretjük

A kedvenc desszertem. Régen, mikor édesanyám először ilyet csinált, lelkesen befaltam pár adagot, majd megkérdeztem: miből van? Sajtból. Felelte édesanyám. Na hirtelen rosszul lettem. Rá sem bírtam nézni a tiramisura. Sajtbóóól? Hirtelen érezni véltem a pálpusztai és a már kissé túlkoros trappista fülledt meleg illatát. Na nem, én ebből nem kérek - gondoltam. Aztán nem is tudom hogyan, megszerettem. Most már a kedvenc desszertem. És higgyék el, nem érződik semmiféle pálpusztai íz rajta. 
Rengeteg eredeti tiramisu recept létezik. Nem álltatok senkit azzal, hogy ez a legautentikusabb recept. Aki fél a nyers tojástól használjon felvert tejszínt. Ó, és a zselatint felejtsék el. Ennél az édességnél nem a küllem számít. (Ez a képen is meglátszik...) Akkor jó, ha krémes, maszatos és olyan ... hm... tiramisus... A legjobb változat, amit valaha kóstoltam.



2014. március 11., kedd

Gévagombás marharagus spagetti

A gévagomba nem szokványos hozzávaló, ezért lehet sokan átugorják majd ezt a receptet, de akinek épp ez lapul a hűtőjében, az biztos hálás a receptért. A gévagombát még tavaly tavasszal szedtük, nagy részét akkor elfogyasztottuk rántotta formájában, a többit blansírozva lefagyasztottuk. Készült már belőle fasírt, rántott gomba és most ez a ragu.
Nem mondom, hogy milánói, mert az csúfolódás lenne Édesapámmal szemben, aki a világ legjobb (túlzás nélkül) makaróniját csinálja, ezért inkább ragunak neveztem el. A gévagomba egyébként nem egy nagy durranás, az íze akár a vatta, de ha van meg kell sütni. A gomba ellenére jól sikerült ez a kakukkfüves étel.


2014. március 8., szombat

Blogkóstoló - Karamellás rózsakalács

A blogkóstoló 15. fordulójának háziasszonya Süni ebben a körben ezt a blogot sorsolta nekem. Nézegettem a recepteket, és úgy döntöttem mi mást sütnék a kelt tészták nagy mesterétől, mint valami élesztős süteményt. Gondolkodtam a briósokon, de végül a Karamellás rózsakalács más néven Rosenkranz mellett tettem le a voksom.
Ez egy nagyszerű recept. Nagyon finom, tényleg. Én egy kissé elrontottam, de úgy gondoltam felrakom, mert az íze valami hihetetlen... A ropogós karamellréteg, a vatta puha tészta és a ropogós dió... Szédületes. Én ott ronthattam el, hogy kicsi edényben készítettem el, mert azt hittem kevés lesz - a tészta mennyiségéből ítélve - de hatalmasra dagadt...


2014. március 4., kedd

Sárgarépakrémleves parmezános sült karfiollal és curryvel

Ez a leves valamikor matematika és latin óra között pattant ki a fejemből. Először töklevesben gondolkodtam, aztán ha már narancssárga, akkor legyen répa, és curry, ha curry, akkor karfiol, ha pedig karfiol, akkor parmezán. Na valahogy így gondolkodtam. A leves kellemesen sűrű és fűszeres volt. Különleges ízű de olcsó finomság. A kép nem a legjobb (bár aki szép ételfotókat szeretne nézegetni, gondolom nem ide jár...) de a leves jól sikerült.


2014. március 2., vasárnap

Holland karamellás ostya

Nem tudom ismerik-e azt a finom kekszet, ami rém drága, de rendkívül finom... Na ez az. A receptet Áginál találtam, de ostyasütő hiányában eddig halogattam az elkészítését, ám tegnap a kelenföldi piacon egy rozsdás vaskupac tetején megpillantottam ezt a hasznos kis szerszámot. A kép elkészítésében - a holland "dizájnban" - szintén Ági képei ihlettek. Az én "változatom" annyiban tér el az eredetitől, hogy - próbasütés lévén - nem formáztam meg gyönyörűre a kekszeket, örültem, hogy egyszerre tudok krémet kavarni és ostyát sütni. A boltitól egyébként annyiban tér el, hogy ez a tészta kicsit vastagabb, de ez nyilván ostyasütőtől függ. Egyébként nagyon finom, édesapám nutellával megkenve ette, úgy is ízlett neki.